1. Theokritosra gondoltam, s az Ének, ős-édes évek dala fájt fel újra, dús éveké, melyeknek mézes ujja osztotta kincsét fiatalnak, vénnek, – s így ringva habján antik ütemének, könnyemen át egy látomás borúja, múlt életem édesbús koszorúja, a lassú léptü,…