Szalmavirág

  A hegyperemről láttam meg először:a fák között sötétkék sejtelem,tündéri tó, rejtelmesen kísért már,gyermekkoromtól együtt jött velem. Titokzatos dal, s benne annyi bánatés annyi szépség, tiszta, szent öröm,gyermekkorom János vitéze volt tánés jött velem át…

  Mért oly hosszú az út a szívtől a szájig, Hogy lüktető lelkem sosem jut odáig, Hogy a mindenségtől úgy el vagyok zárva. Csendes békés szerrel nem jut napvilágra. Életemnek fáját erősen rázzátok, Hadd hulljon gyümölcse ujjongva reátok. És mint dió burka, mely hull…

 Vadvirágok a réten, szélben szálltak,Magjaikkal földben fáztak, megáztak.Ott hajtanak, ahol az Isten megáldotta,Tette Őket a világba és borultak virágba.Mind, kik őket látjuk, elrévedve csodáljuk,Olykor elhisszük: Isten szállt a világba.Viszem lelkedet, teszem kertembe,…

 Hogy mért csak így: Ne kérdezzétek; Én így álmodom, Én így érzek. Ilyen messziről, Ilyen halkan, Ily komoran, Ily ködbehaltan, Ily ragyogón, Ily fényes vérttel; Űzött az élet, S mégsem ért el. Menedékem: A nagy hegyek, Az élet fölött Elmegyek; S köszöntöm…

 Köszönöm néked, Ismeretlen,Hogy engedtél itt énekelnem,Néznem világod víg csodáit,Bár oly rövid a mulatás itt,Hogy láttam hajnalt hasadóban,Fehér hattyút fekete tóban,Piros rózsákat, zöld mezőketS mikor virul a temetőkert,Hogy hallgattam szél orgonáját,Mikor…

 Mit szeretnék? Kérdi az őszöm,most, hogy henyén a nyárra dűlt.Élni? Halni? Maradni? Menni?Talán csak különb ember lenni,mint amilyennek sikerült.

 Jó estét emlékek. Adj Isten, álmok!...Kékszemű ködben tünedeznek, szállnakFoszlányai a sugárteli délnek, -Lengő, testetlen árnyak már, - nem élnek. Rég volt, - hogy száraz szemmel, lázban égve,Némán dobáltam a kályha tüzébe- Hogy zizegtek, hogy hullt a pernye rájok!…

 Olykor bekopog a Gond.Széket húz lassan az asztalomhoz...S én nem tudom,mit mondjak neki.S mitől ismerős hallgatása.A jelenléte,a mosolya,a szája,... mikor ágyam veti meg éjszakára.S gyűrött noteszébenkönnyeim kipipálja. 

 “Legyen bátorságod elviselni az élet nagy fájdalmait, türelmed szembe nézni az apróbbakkal. S mikor elvégezted napi feladatodat, békében térj nyugovóra. Isten ébren virraszt.” (Victor Hugo) 

 A vonuló rácsoktól pillantásaoly fáradt, hogy már nem fog semmit át.Úgy látja: ez az ezer rács világa,s az ezer rács mögött nincsen világ.Puha járás, rugalmas, ernyedetlen,a legeslegkisebb kört rója csak:erőtánc ez a pont körül, amelybenkábultan áll egy roppant…

 Oly fájó volt, hogy búsnak láttalak.Álmomban hallom: lelked hangot ad. És vele zeng enyém is. Mindegyik magát dalolja: gyötrődéseit. Aztán csak fekszem. Béke szárnya föd,ezüstszín égben álom s nap között.(Fodor András) 

 Én (magam után) kékkel rajzollak meg,hűvös víz tükréről vett égszínkékkel,nyugodtnak, megfontoltnak, mint e kék. Te (magad után) pirossal rajzolsz meg,vibráló szép parázs-pirossal,látni rajtam az égések hevét.  Szépítsük bátran egymást, rajzoljuk csakrá…

 A félelmek mindig nagyon fontosak, mert a lélek rajtuk keresztül akar velünk közölni valamit. Nem az a bátor, aki nem veszi figyelembe a félelmeit, hanem az, aki utánajár a félelme okának. (Lauster, Peter)  

 Ha élünk azzal, mi bennünk rejlik, lehetőségeinknek semmi sem szab határt. A jövő kilátásokkal teli. A jelen pedig reménykedéssel. De ha megtagadjuk ösztöneinket, és harcolunk legbelsőbb vágyaink ellen, minden kiszámíthatatlanná válik. Hová vezet mindez? A változásoknak…

Teljesüljön a Te akaratod: A Miatyánkból ezt tudom már csak. Bimbóban nem marad meg a virág, És visszafele nem foly a patak. Teljesüljön a Te akaratod: Be fölösleges minden más beszéd... Az én kezem, e vézna, gyönge kéz Hogy tartaná fel az Isten kezét? Minden léleknek csak egy…

 Évekkel rakva, bűnnel teljesen,rossz szokásokba gyökerezve mélyen,itt vagyok mindkét halál közelében,s szívem most is méreggel etetem.Nincs erőm, hogy szokásom, életem,vágyam, sorsom önként jobbra cseréljem,ha égi oltalmad nem lesz vezérem,s nem lesz zabola…

Jaj, a szelek drótsövénye szét ne szedje már, földet érjen, megpihenjen ez a zöld madár. Előbb ágra száll, aztán gyöpre száll, zöld erdőben, zöld mezőben sétál a madár. Micsoda madár! micsoda madár! kék a lába, zöld a szárnya, fűhegyen megáll. Idegen a táj,…

Egyenesen, szilárdan áll, Fénylő szemmel fölfelé néz, Bár légköre olykor ködös, Sötét s nyomasztóan nehéz. Ruhája tiszta és fehér, Nincs rajta semmi szenny, mocsok, S ha ráfröcskölnek is ilyet, Simaságáról lecsorog. Meghittséget, szeretetet Serceg lágy-szelíden hangja,…

 Egymáshoz szelídült lelkek vagyunk,akik pár léptet együtt ballagunk,amíg az utunk egy irányba visz, -talán örökké, vagy csak holnapig. Nincs tér, és nincs idő kettőnk között; lelked vendégül hozzám költözött,s egy apró rezdülés, egy csendes hang már énbelőlem is…

 Nem érdekel, miből élsz.Azt akarom tudni, mire vágysz, szembe mersz-e nézni vágyaiddal.Nem érdekel, hány éves vagy.Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért,Álmaidért, azért a kalandért, hogy életben vagy. Nem érdekel, milyen bolygók köröznek…

 Tudod, hogy érted történnek mindenek — mit busulsz?A csillagok örök forgása néked forogés hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dologa te bűnös lelkedért.Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs.Madárka tolla se hull ki — ég se zeng — föld…

 “Nincs öregebb annál, mint akiben kihunyt a lelkesedés lángja.”(Henry David Thoreau) 

 Először sírsz.Azután átkozódsz.Aztán imádkozol.Aztán megfeszítedKörömszakadtáig maradék erőd.Akarsz, eget ostromló akarattalS a lehetetlenség konok falánZúzod véresre koponyád.Azután elalélsz.S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.Mondod magadnak: mindegy,…

 Teljesüljön a Te akaratod:A Miatyánkból ezt tudom már csak.Bimbóban nem marad meg a virág,És visszafele nem foly a patak.Teljesüljön a Te akaratod:Be fölösleges minden más beszéd...Az én kezem, e vézna, gyönge kézHogy tartaná fel az Isten kezét?Minden léleknek csak egy…

 Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed. Legyen áldott benned a Fény, hogy másoknak is fénye lehess, legyen áldott a Nap sugara és melegítse fel szívedet,  hogy lehess meleget…