Szalmavirág

 Mint kisgyermek egy nagy pohár tejetúgy iszom tápláló szerelmedetés szétterjedsz bennem, Te hófehér: Te leszel már ereimben a vérs Te az eszmélet, Te a kábulatTe a világot rendező tudat míg lassan végleg átalakulok és élni már csak általad tudok: járni csak úgy, ha Te…

  Mint tartsam az én lelkem, hogy ne érjena te lelkedhez? Mint emeljem innenmás dolgokhoz fölötted, észrevétlen?Jaj, csak lehetne a homályba vinnem,rég elveszett magányba, a sötétben,hol elhagyottan néma-tompa csend üls nem zeng a táj, ha mélyem mélye pendül.  De az,…

 S egyáltalán, ezek az úgynevezett nagy találkozások, döntő pillanatok tudatosak-e?… Van-e az, hogy valaki belép egy napon a szobába és tudjuk: aha, ő az? … Az igazi… mint a regényekben? … Nem tudok erre a kérdésre felelni. Csak behúnyom szemem és…

 Oltsd ki szemem: én mégis látva látlak,tömd be fülem: én hallom hangtalan szád,lábatlanul is elkúszom utánad,és hogyha kell, száj nélkül esküszöm rád.Törd le karom és megragadlak én,szivemmel, mint egy kézzel tartalak,fogd le szivem, agyam dobog hibátlan,s ha lángod…

  A napra bíztalak:forró szívében megmártva magadlegyél erős, tiszta és nem sebezhető,óvd amit szeretsz, és ne feleddami jó és emberi, az mindig érthető.A holdat is megkérlelem,ha sötétbe süllyed a világ,legyen álomba mesélő dajka,égre festett, hajnalig fénylő…

 A homokdűnék a széllel változnak, de a sivatag ugyanaz marad. Így lesz a mi szerelmünkkel is. Maktub /meg van írva/ - mondta. Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz. /Coelho/     

Hogy a mi lelkünk szépítő tükör, Egymást szépítjük meg:Az meglehet. Nem baj.Így tükrözi a Szent Anna-tava Sokszor még mélyebben a mély eget. Mi nem tükrözünk mást, mint lényeget. És azért ez a látás így igaz,Ha egy-egy vonástól el is tekint.Mi látjuk egymást, nem ahogy…

 Midőn rám leltél, kedvesem,kicsiny voltam, szerény,és mint egy hárság csendesenbeléd virultam én.Kis lényemnek név sem jutott,de bennem nőtt a vágy,míg szóltál: már oly nagy vagyok,név nem foghatna át.S én, mint akit május, mitosz,meg tengerár tetéz,lettem újborként…

 Midőn mint szárnyveréstől reszket,remeg a langyos alkonyat,szeretnék menni egyre messzebb,egész a völgyig, mely alatta magány bíborába rejtett vágy táruló kertként fogad. Talán ott megtalállak téged.S e vágyakkal gyötrő sebetbeköti félénk igyekvésed.Zöld…