Szia, gratulálok a blogodhoz, igazán szép!
Küldök neked én is egy szép verset cserébe!
Üdv: Hanna


Zimonyi Zita: Megtaláltalak


Fennhangon mondom himnuszom,
szerelemhittel hirdetem,
harsogom, szerte kiáltom,
lázas rezdüléssel fénylem:


alakomra kulcsoltalak,
egemre, érzékeimre
írtalak, forrasztottalak,
megálmodtalak, ébredve


szememre tapasztottalak,
naphosszat hévvel idézlek,
jártamban-keltemben várlak,
hallgatásban is becézlek,


szállok föl-le, röpít föld s ég:
nekünk vetett ágy a világ,
veled magasság a mélység,
testem érted nyújtózó ág;


helyettem is ismételje,
dobogja minden ütőér,
tárt szívű vággyal jelezze,
vallja a csönd, s végtelen tér,


az összes hű, ölelő kar,
táruló, friss életkehely,
termékenyítő vad vihar,
kívánkozó virághüvely,


mert túl józan, kemény a szó,
- jó szeretőként dicsérni -,
a csodához nincs, mi méltó,
fussak esdve ünnepelni:


hogy végre megtaláltalak,
öröme víg sejtelmeknek,
kit öröktől kívántalak,
ösztönömben reméltelek!

Kedves Hanna!

Köszönöm, hogy gazdagítottad a blogomat ezzel szép a verssel. Nagyon tetszik, talán rokon lelkek vagyunk?:)

Szalmavirág