"Igazán szabad szeretnék lenni, de csak veled."
Kapaszkodik minden szelíd szóba,
minden mosolyból kortyint a szám,
tétován keresem a választ
kínokkal kivert éjszakán.
Látod, mindent betölt a szenvedés,
de akár az álmok, szabad vagyok.
Hiányod ölel csak a csendben,
elém roskadnak a holnapok.
A tükrök titkos magányát oldva
fölfénylik értünk az áldozat,
parázshidat épít az este,
angyal éleszti a lángokat.
Már ne félj, a bánat messzi útját
könnyen megjárja az árva lélek.
A megváltás bölcs kegyelmében
veled halok és veled élek.
