Remény, gyötrõdés egyre megy:
mint bábut, egy erõ kötélen
cibál - fentrõl, lentrõl? S min érem
önmagamat legközelebb?
Hogy ûzöm szép szem sugarát?
Hogy a hét fájdalmat újra érzem?
Hogy egy csillagot lesek az égen
s azt hiszem hasonlít terád?
A nagy Akarat része itt
akaratom - annyit tán elérhet,
hogy megbillen tõle a mérleg,
s egy szép vágyat teljesít?
(Vas István fordítása)