mondd,
ha netán poros ablakomon át
szomorúan néz be rám a világ
és szobám mélyén kuporogni lát
mondd,
számíthatok-e magányomban rád?
mondd,
ha arcomon könnycsepp gördül alá
letörölni régi mosoly nyomát
és hallod nyugtalan szivem dalát
mondd,
számíthatok-e magányomban rád?
mondd,
ha már kertemben nem nyílik virág,
fáimon nem pihen dalos madár
és fagyos szél süvit házam falán
mondd,
számíthatok-e magányomban rád