Szalmavirág

 70.Mulandóságom múltávalte húzz nádszálat nekemHalandóságom holtávalrád csukódjék a szememKezedben vitt nádszállal hirdessutoljára meg a falunakútilapu jöjjön tanúnaka szájtátó árok partjáról.1970(Nádudvaron, ha meghal valaki, az ereszből húzott náddal mérik le a…

 Az élet rakott asztalánál Sokszor jóllakva laktam én, S ha meghalok, leszek elégült Maroknyi rög a föld ölén.Napfényben, könnyben, csókban jártam, Friss életek fakadtak bennem. Betelt szemekre zárul pillám Majdan, ha innét el kell mennem.Nem múlok el koldusszegényen, De…

  Köpenye alatt irdatlan éjnek, tavaszból tavaszba, magamba falazva, vagyok a szerelem világvégi vacka. Zúgnak a harangok, zúgnak. Értem vezekel az ég is. Csapódok menedéktől menedékig. Megyek a kondulásban fészket rakni a reménynek. Kísérj Golgotáig, rigózsoltáros…

 Egyszer csak felbukkantál,a kusza nappalban rám találtál,s odalett minden rettenet,félelem és remegés.Maradj még itt, halkan velem,amíg felfedez a tekintetem,s annál is tovább,amíg ölébe vesz a halál.  

  Add a kezed mert beborúlt,Add a kezed mert fú a szél,Add a kezed mert este lesz. Add a kezed mert reszketek,Add a kezed mert szédülök,Add a kezed összerogyok. Add a kezed mert álmodok,Add a kezed mert itt vagyok,Add a kezed mert meghalok.   

 Senki sem tudja, hogy az ember számára végül is a halál nem válik-e a legnagyobb áldássá; és mégis, az emberek úgy félnek tőle, mintha tudnák, hogy ez a legnagyobb átok.(Szókratész) 

  Félni egyre, élni vontatottan,életünk, akár a hattyú útja,melyet még le sem írt a habokban.És meghalni, titkosan elülni,mily elembe jártunk itt, ki tudja,mint mikor hattyút látsz elmerülni: -a vizen, mely nyájasan fogadja,fodrozódik, elmúlik alatta,s boldogan gyürűzik…

 “Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez.” (Thorwald Dethlefsen) 

Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő, Mi áldjuk balzsamosztó, lágy kezed, Te tudod: az örök seb mese csak, Egy seb ha nyílik, a másik heged, Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő, A perced ír, az órád irgalom, Az éveid csupa szent sebkötések, Vezess, vezess, mi követünk vakon.…

Van a víznek színe, mélyeVíz színéről merítettem,felzavarodott az alja.Van a víznek színe, mélye.Most gondolok rá először. Ha vizet mersz sekély kútból,zavaros víz jön fel abból.Lelked tiszta gondolatacsak mélységes kútból támad. Testet öltött Ezer Bölcskéntimádkozott…

Ködös mezőn láttál már útra kelnifecskét, ki többé nem tért vissza újra?Reménytelen, szívet-döbbentő álmotvittél temetni golgotás, nagy útra?Mikor az álmaid mind szárnyra keltek,s búcsúzatlan indultak messze-földre:mentél akkor, Testvér, a temetőbe?Ha jártál ott,s…

 Kápráztató út, fényvert messzeség,Nap súlya csüng a szőllőskerteken.És álomként egy kapu lép eléda láthatatlan falból szélesen. Elégtek benne a régi kapufák,de tartják még a herceg-koronát,a pajzsot, hol a csúcsív összeér. Ha belépsz rajta, vendég vagy.…