Szalmavirág

 70.Mulandóságom múltávalte húzz nádszálat nekemHalandóságom holtávalrád csukódjék a szememKezedben vitt nádszállal hirdessutoljára meg a falunakútilapu jöjjön tanúnaka szájtátó árok partjáról.1970(Nádudvaron, ha meghal valaki, az ereszből húzott náddal mérik le a…

 Hogy mért csak így: Ne kérdezzétek; Én így álmodom, Én így érzek. Ilyen messziről, Ilyen halkan, Ily komoran, Ily ködbehaltan, Ily ragyogón, Ily fényes vérttel; Űzött az élet, S mégsem ért el. Menedékem: A nagy hegyek, Az élet fölött Elmegyek; S köszöntöm…

  Köpenye alatt irdatlan éjnek, tavaszból tavaszba, magamba falazva, vagyok a szerelem világvégi vacka. Zúgnak a harangok, zúgnak. Értem vezekel az ég is. Csapódok menedéktől menedékig. Megyek a kondulásban fészket rakni a reménynek. Kísérj Golgotáig, rigózsoltáros…

 Egyszer csak felbukkantál,a kusza nappalban rám találtál,s odalett minden rettenet,félelem és remegés.Maradj még itt, halkan velem,amíg felfedez a tekintetem,s annál is tovább,amíg ölébe vesz a halál.  

  Add a kezed mert beborúlt,Add a kezed mert fú a szél,Add a kezed mert este lesz. Add a kezed mert reszketek,Add a kezed mert szédülök,Add a kezed összerogyok. Add a kezed mert álmodok,Add a kezed mert itt vagyok,Add a kezed mert meghalok.   

 Csak apró vágyakkal él az ember. Beéri azzal, ha ágyát megvetik, ha az éjre ráköszön a reggel, s ha ősszel eső, télen a hó esik. Mert mivégre az ezernyi álom, hogyha újra és újra ébredni kell? Hiába lépne át minden határon, kivel a sorsa egyre felesel. Megtanul hát…

 Mondd, vártál-e már úgy, tudtad, hiába vársz, S mentél-e már úgy, mindegy volt, merre jársz, Szóltál már visszahívón tűnő árnyék után, Hagyták már kinyújtott kezed elengedve, sután Kérdeztél már tudva azt nem felel senki sem, Vártad-e már halk reménnyel a szép…

  Ha szívem bomlott, bús malom S várok rémes pozdorja-sorsra: Jön hirtelen egy nyugalom.   Ha így szólok: már mehetek, Nem jöhet már új, sem jó, sem rossz, Ütõ vágy éri szivemet.   Az élet már adott sokat, Bódítót, furcsát és keservest, De még…

  Mit bánom én, hogy érdemes, vagy céltalan a dolgom? Patak vagyok: kérdjem-e, hogy habomat hova hordom? Harcolok: nem tudom, kiért és nem tudom, ki ellen. Nem kell ismernem célomat, mert célom ismer engem.    

 Igéző bú és csalás az élet,leigázó szörnyű hatalom:egy vonása goromba kezénekvégzet-betűt hágy a papiron.Valahányszor szememet behúnyom,azt mondom: "Hadd tomboljon szived.Csal az élet, mégis olykor-olykorhazugságát édesíti meg.Az ősz égnek fordítsad az orcád,és…

 Magadhoz kötöd örömöd:A szárnyas életet töröd;Röptében rá csókot lehelsz:Öröklét hajnalára lelsz.(Tellér Gyula)         

 Egy szó ami hirtelen szíven talál,Elég hogy összetörve némán félreállj.A tengernyi gond között nincs semmi jó,Sorsod a hullámok közt vergödö hajó,S mert a célodtól oly messze jársz, Egy nap úgy döntesz végleg kiszállsz. Sose búcsúzz el, minden új nap egy új…

 Tartsd magad,Sors, Élet és Idő szabadS ki várni érez, várni tud.Várni tud,Kinek ön-énje nem hazugS nem hord össze hetet s havat.Tartsd magad,Mert most az a leggazdagabb,Ki várni érez, várni tud.    

 Azt az álmot hordtam én,hogy megtörténik a csoda,hogy a törvény a csoda -hogy az idő kinyíl,hogy szív kinyílhogy az ajtó kinyílhogy hegy kinyílhogy a forrás kinyíl -hogy az álom kinyíl,hogy én egy reggel olyan öbölbesiklok, amiről nem tudtam soha. Nagy László…

Ez még nem ősz. A táncoló sugárban,Mely e mosolygó hervadáson reszketBearanyozva sírhantot, keresztet,Ó, annyi élet, annyi ifjuság van.Úgy érzi lelkem: lüktet itt a nyár mégE fénypompától tündöklő szinekben,Csak haldokolva, egyre csöndesebben -És én is mintha még csókokra…

Arra kérlek, Uram, védd és erősítsd hitemet, láthatóan is, érezhetően is. Nem nagy csodákat kérek tőled, hanem csak szereteted kicsiny jeleit, amelyek szinte felismerhetetlenek. Mindig megadtad ezeket, akkor is, ha már minden reménytelennek s elveszettnek látszott a végén. Újra és…

 Élni annyi mint szeretni. Szeretni látni és megmutatni, érezni és érzékeltetni, meghallani és meghallgatni, magasba szállni és felröpíteni, kinyílni és felnyitni, megérteni és megértetni, együtt érezni és eggyé olvadni - és tudni, hogy a szeretet a legmagasabb rendű…

 Utcáról kövei,csillagról fényei,szelekről szárnyai vallanak. Küzdjél utcakövön,gondolkodj csillagon,bújj szél szárnya alá,vallasd ki.1967    

  Félni egyre, élni vontatottan,életünk, akár a hattyú útja,melyet még le sem írt a habokban.És meghalni, titkosan elülni,mily elembe jártunk itt, ki tudja,mint mikor hattyút látsz elmerülni: -a vizen, mely nyájasan fogadja,fodrozódik, elmúlik alatta,s boldogan gyürűzik…

 “Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez.” (Thorwald Dethlefsen) 

 “A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés.” (Hérakleitosz) 

Itt holdarany,Itt holdezüstLeng mindenüttMint könnyű füst,S a fákat glóriázza.Oly rezzenéstelen a némaság,Amint a titkok titkát magyarázza.Oly mély a völgy.A völgybe lennValahol messze tombol a patak,Útját a kőbe dübörögve vágja.Ide felNem hat elHangjából csak egy árva,…

Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő, Mi áldjuk balzsamosztó, lágy kezed, Te tudod: az örök seb mese csak, Egy seb ha nyílik, a másik heged, Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő, A perced ír, az órád irgalom, Az éveid csupa szent sebkötések, Vezess, vezess, mi követünk vakon.…

Ködös mezőn láttál már útra kelnifecskét, ki többé nem tért vissza újra?Reménytelen, szívet-döbbentő álmotvittél temetni golgotás, nagy útra?Mikor az álmaid mind szárnyra keltek,s búcsúzatlan indultak messze-földre:mentél akkor, Testvér, a temetőbe?Ha jártál ott,s…

 Az est az én könyvem. Bíborbanpompáz a bársony, fedelén;színarany pántjait nyugodtan,hűsölő kézzel bontom én. Eltölt a nyájas hang egészen,míg első lapját olvasom,második lapját csendbe nézem,harmadikat már álmodom. Fodor András fordítása